szerda, január 14, 2015

VIGYÁZZ, KÉSZ, POSZTOLJ! | Kedvenc gyerekkori könyveim


Sziasztok! (Most kivételesen nem fogok elkésni ezzel a poszttal.) Mint gondolom már észrevettétek: visszatértem a kétnaponta posztoláshoz, mivel enyhén megcsappant a lélekszám itt a blogon. Remélem hamarosan újra visszaszoktok hozzám és ismét olvastok majd - a bejegyzések lényege az új évben nem változott, csak a kivitel.
A mai posztban a kedvenc gyermeki olvasmányaimról fogok egy pár szót szólni. Mivel nem tudtam egy konkrét könyvet választani, egy egész kis mesegyűjteményt láthattok majd. Ti mit olvastatok gyerekkorotokban?



Ha jól emlékszem odáig voltam Nógrádi Gáborért - akarom mondani a könyveiért és ez volt az egyik nagy kedvencem. Nagyon örültem, amikor az ötödikes évzárómon a jeles eredményeimért és kitűnő szorgalmamért megkaptam. Furcsa belegondolni, hogy ez már öt éve volt...
Mivel nem tudok pontos leírást adni (igen, újra kéne olvasnom) - inkább a fülszövegre hagyatkoznék: "Melyik porcelánfigurát érdemes elrabolni, ha sokféle van? Nagy gond ez egy betörő számára! Mit kell csinálni, ha a lefolyóból feljön a víz? Nagy gond ez egy család számára! Igaza lehet-e annak, aki rablóktól rabol és csalókat csal meg? Nagy gond ez egy rendőrnyomozó számára! Hecseki Boldizsár valami olyasmit csinál, amit egy rendőrnek tilos: a bűnözők mellé áll, őket segíti. Törvénytelen tettét még az sem menti, hogy a betyáros betöréseket gyerekek követik el egy nagymama segítségével. A regényben főszerepet játszik néhány pofon, egy kenguru, a Vidám Park szellemvasútja, és egy nagy méretű dugó. Csak erős idegzetűeknek ajánljuk. Meg azoknak, akik szeretnek nevetni."
Körülbelül 270 oldalas és inkább ifjúsági regénynek mondanám, mint gyermekkönyvnek. Mindenesetre is, újra beleolvastam és már az első oldal lekötött...


Hatalmas kedvencem - óvodában, általános iskola alsó osztályaiban olvastam (azaz olvastattam fel anyával). Emlékszem hányszor vittem neki ezt a könyvet, hogy "Anya, megint!" és ő már annyira unta, de mivel nagyon szerettem volna, mindig kerestünk belőle egy történetet. Imádtam a szereplőket: Rexi kutyust, Berci cicát, Röffencs röfit, Móric pacit és még sorolhatnám... A könyv egy generációkat elkísérő lengyel rajzfilmsorozatból készült. Évszakonként két történetet tartalmaz, amik gyönyörű rajzokkal vannak illusztrálva és nagy betűkkel írták - hogy még a nagyi is el tudja olvasni.


Újabb állatos nagy kedvenc. Ezt is nagyon sokáig olvastattam az előzővel párhuzamosan. Azért szerettem meg mert különleges figurái és mesésen szép rajzai voltak - illetve a sztorik sem utolsók! Persze, egy repülni vágyó tigrissel, csíkjaitól megszabadulni akaró zebrával, lobbanékony természetű oroszlánnal, bátor nyuszival minden gyermek szívesen találkozna - akár a mesevilágban, akár azon kívül. Szintén több rövidebb történetet tartalmaz. Személyes kedvencem a címben is szereplő mese volt: A sün, akit meg lehetett simogatni


Arról is látszik mennyire imádtam ezt a könyvet, hogy egy sötétben világító Kanga és Zsebibaba matricát ragasztottam rá - csak úgy kedvtelésből. (Mellesleg ugyanez mondható el pár régebbi karácsonyfadíszünkről - csak azokon húsvéti matricák vannak.)
Ahogy a címéből is látszik, 365 nagyon rövid mesét tartalmaz, és mindegyikhez színes rajzokat. Alig bírtam betartani a "szabályt", miszerint egy nap csak egy mesét szabad olvasni. Nagyon tetszettek az érdekes sztorik és sosem akartam este mese nélkül elaludni...


Már kicsit nagyobb voltam (10 éves körül), amikor ezt a könyvet - akkor már egyedül - olvasgattam. Még egy családi barát édesapjának a régi fészeréből mentette ki anya, amikor el akarták adni a bolhapiacon. Mivel elég használt állapotban volt, magam vettem kezembe a sorsát és az olvasás mellett egy kis cellux-os kezelésben is részesült. Mindemellett nagyon különleges történetek vannak benne - tündérekről, hercegekről, mesebeli lényekről és egyéb hasonlókról, ami könnyen felkeltheti egy kicsi gyerek érdeklődését.


Nos, ennyi lettem volna mára a régi könyveimmel. Remélem tetszett és osszátok meg velem, hogy Nektek milyen meséket olvastak gyermekkorotokban! Kommentelni mindig szabad, mint ahogy feliratozni is. Pipálni, közösségi oldalakon követni ér - linkek az oldalsávban! :)
Oh, és ne felejtsétek megnézni a többi blogger bejegyzéseit se!

Nagy ölelés,
SR Blog.



     

4 megjegyzés:

  1. Szia! ^^ A sünös az nekünk is meg van, bár nem annyira volt kedvencem, mint a Babar és az a hatalmas könyv, amiben sok-sok mese lapult. (ilyen tündérmese féleségek) (: A Babar-t elkezdtük még sorozatban is nézni, közben a játékaival is játszottunk. Szinte oda voltam érte.
    A gyerekkorról jutt eszembe. Emlékszem, hogy alsós lehettem, amikor teljesen oda voltam ezekért az oóöltöztetős játékokért. Mindig azokkal játszadoztam, amikor találtam egyet! Amin a játék zenéjét imádta. Nem tudtam mi az, de mindig megjegyeztem a játék helyét, és minden nap játszottam vele. Ilyen korcsolyázó párat kellett öltöztetni. Azért szeretem az ilyen játékokkal játszani, mert szeretem hozzájuk történeteket mesélni. Például érkezik egy új lány egy osztályba és épp egy osztálykirándulásra megy el, akkor romantikust, mindenfélét. A zenére visszatérve. Mostanra tudom melyik az a zene, azt is, hogy kiénekli. Tíz-tizenegy éves lehettem, amikor hatalmas Taylor Swift rajongó voltam ez még a One Direction korszakom előtt volt. Talán 2009-ben volt. Igen. S innen már ki lehet találni, hogy egy Taylor Swift számról van szó. Bizony. A Love Story-ról. (:
    Örültem neki, és egyben nem hittem el, hogy már kiskoromban oda voltam ezért a számáért. Egy-két év telhetett el azótta, hogy a játékon keresztül hallgattam a zenét. Teljesen oda voltam.
    Egy kicsit elkalandoztam a könyvektől, de azokból is volt kedvencem + a mesék. (Barbie, Horseland, ...)

    VálaszTörlés
  2. Magyarázat:
    *One Direction korszakom előtt: még mindig ebben vagyok, és remélem soha nem lesz vége. *hatalmas utazásra hívtak meg - nem szeretném megszakítani ezt* (:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is szerettem az öltöztetős játékokat, habár Taylor annyira nem volt nagy kedvencem soha. Én voltam 1D rajongó, pár évig - de mostanában már inkább kicsit elfordultam a popzenétől a rock felé. Köszönöm hogy megosztottad velem a történeted, nagyon cuki. :)

      Törlés
    2. Igazán nincs mit. Egy kicsit meg is lepődtem milyen hosszúra sikeredett. (:

      Törlés

Kérlek írd le a véleményed kommentben, ha megteszed, nagyon szépen meg fogom köszönni, hogy időt szántál rá! További szép napot! :)